Vezércikkek

Új Nautic születik - II. rész

2010. 05. 27. 10:38

Folytatjuk a Sopival készült interjút a Nautic család új tagja, a 370-es születése kapcsán.

Az interjú második része következik. Beszélgetünk a versenyhajó-túrahajó kérdésről, a leendő tulajdonosokról, tovább firtatjuk a típus kifejlesztésének indokait, persze szóba kerül az osztály is.

 

-       Egy hajó mindig óhatatlanul kompromisszumok eredménye. Te hol húztad meg ezen kompromisszumok határait?

 

-       Úgy gondolom, hogy a kompromisszumot megkötni akkor kell, amikor el kell döntened, hogy valójában mit is akarsz. Ha csak versenyhajót akarsz csinálni, csinálj egy baromi jó versenyhajót. Ha túrahajót, akkor az legyen egy hatalmas, széles hombár, tele bútorokkal, klímával meg kutyafülével, hogy kényelmes legyen a túrahajó. Ha pedig akarsz egy cruiser-racert csinálni, az elején eldöntöd, mennyire legyen versenyzős és mennyi komfortot teszel bele.

 

-       Igen, ez a kérdés...

 

-       Erről nekem teljesen határozott elképzelésem volt: egy teljesen elfogadható komfort lesz benne, de mégis hajaz majd a versenyhajó felé, mert a formája olyan, az építési technológiája meg a felhasznált anyagok olyanok, tehát ilyen értelemben nem kötöttem kompromisszumot, mert én egy ilyen kategóriát céloztam meg, és pont egy ilyet is csináltam.

 

-       Tehát, ha jól értem, egy olyan hajót álmodtál meg, amely tartalmazza az összes szükséges dolgot, amiről azt mondjuk, hogy kell a kényelemhez meg a komforthoz, de aztán onnantól kezdve semmi többet, ugyanakkor meg, amit a versenyzés terén nyújtani tud egy hajó, azt megkapjuk tőle.

 

-       Ez pontosan így van, igen. Ezért nem terveztünk például trapézt: be lehet nyugodtan ültetni akár a nagypapát is, hogyha éppen arról van szó, ugyanakkor meg élvezetesen és gyorsan tud menni a hajó.

 

-       Az előbb beszéltünk arról, hogy tizenegy éve született meg a Nautic Line. Miben használtad fel a Nautic Line eddigi tapasztalatait a hajó tervezésében?

 

-       A nüanszokban. Azokban a nüanszokban, amelyek jóvá tesznek egy hajót. Jól kezelhetővé, versenyre alkalmassá. Amikor odaülsz a kormányhoz, leteszed a kezed a combod mellé, és mit tesz isten, pont a traveller állító kötelére kerül a kezed! Tehát minden a helyére került.

 

-       Japán autó? Beülsz és vezeted?

 

-       (nevet) Igen, hogy mondják manapság? Felhasználóbarát?

 

-       Igen, egy cég értékét igazán ez adja, beépíteni a tapasztalatokat. Ezek szerint te a felhasználói ergonómiát tudod beépíteni.

 

-       Mivel gyakorló vitorlázó vagyok, vannak elképzeléseim arról, hogyan tud jól működni egy hajó, és ezt hajóépítőként igyekszem átültetetni a gyakorlatba. Most már, idézőjelben mondva ugyan, de abban a könnyű helyzetben vagyok, hogy az évek alatt egészen jól behatárolódott, mi az, amit építünk, és megvan a vásárlóközönségünk. Azok, akik minket hajóvétel szándékával megkeresnek, már tudják, hogy mit fognak itt kapni. Azért jönnek, mert pont ezt akarják. A sportos vitorlázók jönnek ide, a második vagy harmadik hajós vitorlázók, akik már tudják, hogy mit akarnak. Tudják, hogy itt megtalálják a teljesítményt, a jó kezelhetőséget. Ők jönnek a Nautic osztályba.

 

-       Ezek szerint, ha ide belép egy vásárló, te nem lepődsz meg, hogy olyan, amilyen, mert tudod, milyen vevő fog ide belépni?

 

-       Igen a habitusa már erre mutat, felénk mutat a nyíl hegye. Teljesen kezdők is vannak érdekes módon, azok majdnem mindig fiatal emberek. Az idősebb korosztályból is van teljesen kezdő, de ő egyszerűen a hajó jó hírneve miatt jön. A jellemző viszont az, hogy már gyakorlottabb vitorlázó emberek jönnek ide.

 

-       Gondolom kell egyfajta anyagi háttér is hozzá.

 

-       Hát igen, nem 18 lábas hajókról beszélünk. Ez a kategória már hozza  a jachtos fílinget, világos, hogy 30 láb fölött ez már egy másfajta árkategória.

 

-       Az a réteg, amelyet megcéloztál a 370-essel, most mivel hajózik szerinted, ha hajózik egyáltalán?

 

-       Biztos, hog 30 láb körüli hajókkal hajóznak most azok, akik majd a 370-esbe beleülnek, mert ugye mindenkiben van egy olyan, ha akar lépni, akkor általában inkább fölfelé lép, mint lefelé. Ez egy természetes igény. Ha úgy érzi, hogy kinőtte a harmincegynéhány lábas hajót, akkor ez egy alternatíva. Ha gyorsabbat akar, akkor megintcsak egy alternatíva, viszont még nem olyan nagy, mint egy 40 lábas, 12m-es hajó, még mindig sokkal inkább egy emberi méret. Egy 40 lábassal el kell menni 8-10 embernek, ha versenyezni akarnak, ezzel elmehet négy-öt ?írástudó? is, írástudók, és akkor hoznak még három-négy cimborát, akik kiülnek a szélére.

 

-       Amikor létrehoztad ezt a típust, milyen arányban játszott szerepet a döntésben a piaci megfontolás, illetve a szakmai/vitorlázó lelkesedésed?

 

-       Hát, inkább a lelkesedésem, mert most ugye nem olyan időket élünk, ami feltétlenül kedvez egy ilyen beruházásnak. Inkább magamnak tartoztam ezzel, úgy érzem. Lépnem kellett. Eltelt hat-nyolc év úgy, hogy nem történt igazából ebben a brandben változás. A 33-asokat nagyon szeretem, mert egy igazi jó húzóágazat lett a cégnél, de most már nem olyan nagy kihívás megépíteni egy jó 33-as hajót. Az ember pedig mindig keresi a kihívásokat.

 

-       Az eddigi szakmai és üzleti pályafutásodra mindig is jellemző volt, hogy nem tudatos piackutató elemzés után jutottál arra a döntésre, hogy ezt vagy azt megléped, hanem egyszerűen elkezdett benned mocorogni valami, aztán megcsináltad, és téged követett a piac.

 

- Igen, mindig igényt teremtettem, és csak reméltem, hogy amit csinálok, majd tetszeni fog az embereknek.

 

- Az, hogy a 330-asnál a vevők, a megrendelők különböző, személyre szabott hajókat rendeltek, megoldandó problémájává vált az osztállyá válásnak. Nem úgy indult a hajók fejlesztése és gyártása, hogy egyforma hajókat csináltál, hanem volt egy hajó típus, ami belül a vásárló igénye szerint változott. Tőkesúly méretek, súlyok, árboc anyagok, vitorlázat stb. Ezt sokáig tartott kifésülni. Ezt a hibát el fogod mégegyszer követni?

 

-       Nem biztos, hogy ezt hibának kell nevezni.

 

-       Jó, akkor töröljük a jegyzőkönyvből... Hogy tervezed a 370-es fejlesztését ebbből a szempontból?

 

-       (nevet) Benne maradhat a jegyzőkönyvben, mert teljesen ésszerű felvetés ezt hibának mondani ? egyik oldalról. De a másik oldalról meg azt mondom, hogy nézzük a megvalósulás sorát. Megjelenik egy új hajótípus, ami nem kicsi, már pénzbe kerül, és te meg szeretnél eladni belőle, mert azért dolgozol, hogy pénzt keressél, ne haljál éhen. Tehát az első daraboknál mindent elkövetsz, hogy el tudjál adni ilyen hajókat. Az pedig a legkevesebb, hogy ha azt mondja a vevő, hogy ne erre görbüljön a valami hanem arrra, akkor: ó persze, hát arra fog görbülni.  És ha ő nem ilyen vitorlát akar, hanem olyat, akkor olyan vitorlát kap. Így készült el az első pár hajó. A hajó jellegénél fogva az volt a cél, hogy minél többen versenyezzenek vele. Versenyeztek is az emberek, és amikor volt már annyi hajó, hogy meg lehetett célozni az osztállyá válást, akkor mi volt az abszolút elsődleges cél? Hogy osztály legyünk! Tehát az összes tulajdonos elfogadta azokat a nem nagy különbségeket, mert nem nagy különbségek voltak ezek. Akkor mindenki azt mondta, hogy persze, tojunk rá, az a lényeg, hogy együtt versenyezhessünk, ne a yardstickban, lehessünk osztály. Ez egy abszolút felsőbbrendű cél volt. Közben szaporodtak a hajók, és mivel több hajó lett, teljesen természetes folyamatként előjött az embereknek az az igénye, hogy jó, oké, de akkor kezdjünk letisztulni. Ez viszonylag jól és viszonylag gyorsan meg is történt.

 

-       És viszonylag békésen is, mert ? más osztályok példáiból kiindulva ? lehetett volna itt életre szóló sértődés is.

 

-       Igen, de az nagy butaság lett volna. Egyébként ez is mutatja, hogy nem voltak itt azért olyan hatalmas különbségek, mert ha azok lettek volna, azokat nehéz lett volna összefésülni. Egy-két vitorlát kellett lekurtítani, egy-két mélyjáratot kellett visszaállítani.

 

-       Minimálsúly is meg lett határozva.

 

-       Igen, a súlyokat is össze kellett fésülni, ott is csak egy-két kirívó eset volt.

 

-       Pontosan ezért kérdeztem, hogy most, amikor fejleszted a 370-est, ezeket a tapasztalatokat hogy fogod felhasználni?

 

-       Természetesen igyekszem elkerülni mindezt, mert most már megtehetem, mert van egy működőképes osztály. Nem kell azért birkózni, hogy egy osztály létre tudjon jönni. Itt most elég radikálisan ki merem jelenteni, hogy már az első pillanattól egyformák lesznek a hajók.

 

-       Itt jön akkor a kérdés, hogy hol fognak ezek a hajók versenyezni? Lehet-e osztály belőlük a későbbiek során, vagy marad a yardstick, ORC? Azért ezt reálisan kell nézni.

 

-       Jó lenne, nagyon jó lenne, de erre most azt mondom, hogy nem tudom. Én szeretném, ha osztály lenne, de nevezzük nevén: ez egy prémium kategóriás hajó lesz. Ezt nem tudom, hányan tudják majd maguknak megengedni. Remélem, hogy itthon is lesz erre kereslet. Egyébként az a tapasztalatom, hogy van rá érdeklődés, de biztos nem fog annyi fogyni belőle, mint a 330-asból, persze.

 

-       Lassan 40 Nautic egység van, és most jutottunk el oda, hogy biztosak lehetünk abban, minden évben meglesz az osztálykritérium. Pedig volt jópár év, amikor nagyon oda kellett figyelni, hányan indulunk a bajnokságon. Ennek alapján több tizes darabszámban kell értékesíteni egy hajótípust ahhoz, hogy az osztályt illetően nyugodt lehessen az ember. Ez pedig egy olyan hajó, mely bekerülési és fenntartási költségeinél fogva sem számíthat gyorsan ilyen értékesítési darabszámra. Akkor mard a yardstick, ORC?

 

-       Persze, lesz neki ORC száma, azt én egyből megcsinálom, ha lesznek mások is ORC-ben, akkor itt fel lesz dobva a labda, egyébként meg marad a yardstick. Ezzel egyelőre nem lehet mit kezdeni, úgyhogy majd alakul.

 

-       Tíz év Nautic tapasztalatával mit mondasz ? ne mondd azt, hogy nem tudom ?, tíz év múlva hány ilyen hajó fog a Balatonon vitorlázni?

 

-       (sokáig nevet) 27.

 

-       Köszönöm.

 

folyt. köv.